Mindig volt válasza. Mindig. Pedig sokszor nem is kérdeztem.
'Mert nem bírtam ki.'
'Úgy néz ki, mi most megpróbáljuk együtt.'
'Így jött ki a lépés.'
'Nincs szívem elhagyni.'
Nevetségesebbnél szánalmasabb válaszok. Nulla felelősségtudattal könnyű a nőt darabokra cincálni, utána szomorú szemmel nézni a romjait, és bűnbánóan ölelgetni. Mintha számítana. Mintha változtatna bármin is.
Túl sok emlékem van róla, túl sok cafatot hagytam el magamból. Önmagamból.
-Hja, kisszívem, az önbecsülésedet keresed??? Sok sikert hozzá. Mert ha az a féreg még egyszer a bőröd alá férkőzik, épp abban a pillanatban döföd bele a tűsarkúdat az önbecsülésed utolsó élő morzsájába. Az pedig halk visnyogással ki is fog múlni.
-De ő nem is féreg. Jó gyerek. A szíve a helyén van.
-Persze, a tied meg a talpa alatt, nem??? Mióta is? És azóta hányszor is trancsírozta már szét?
-Ez nem számít. Nem akart bántani.
-Nem hát, mert ő egy jó gyerek igaz??? Ébresztő. Megtette. Nem bán semmit, és nem bántja semmi. Ha hiányzol neki, levesz a polcról. Mássz le onnan magadtól.
csütörtök, november 18
szerda, november 17
volt-nincs. nem volt-most sincs.
a boldogtalanság meglátszik az embereken. a nőkről süt, láthatod az első pillanatban. az első erőltetett műmosoly elárulja. de a férfiaknál másként működik. belőlük sugárzik. nem veszed észre azonnal, mert nem a felszínen van. a vigyoruk őszintének hat, a kedvük is a régi, nincs semmi változás. csak valami kis mocsok szúrás, valami rezgés, amiből meg lehet érezni. valami olyan, amibe a szív belesajdul.
igazából nem a rossz dolgok tesznek minket boldogtalanná - szomorúvá igen, de a kettő nagyon is különbözik. a remény teszi ezt velünk. a reménybe vetett hit. amíg elhisszük, hogy a rossz megjavul, az új a régi lesz, a változás pedig visszafordítható.
valójában a változás se nem jó, se nem rossz. sokszor, sok helyen, sokan leírták már: a változás szimplán csak állandó. és néha, nagyon néha előfordul, hogy valaki újra a régi lesz. de az epekedés olyasvalaki után, aki igazából soha nem létezett - na az reménytelen. és remélni a reménytelent, hinni, hogy megtörténhet, totális ostobaság. ez a boldogtalanság legegyszerűbb receptje.
igazából nem a rossz dolgok tesznek minket boldogtalanná - szomorúvá igen, de a kettő nagyon is különbözik. a remény teszi ezt velünk. a reménybe vetett hit. amíg elhisszük, hogy a rossz megjavul, az új a régi lesz, a változás pedig visszafordítható.
valójában a változás se nem jó, se nem rossz. sokszor, sok helyen, sokan leírták már: a változás szimplán csak állandó. és néha, nagyon néha előfordul, hogy valaki újra a régi lesz. de az epekedés olyasvalaki után, aki igazából soha nem létezett - na az reménytelen. és remélni a reménytelent, hinni, hogy megtörténhet, totális ostobaság. ez a boldogtalanság legegyszerűbb receptje.
kedd, november 2
álomandris
nem tudom megmondani, milyen színű a szeme. felidézhetetlen. hiába nézek le rá, nem látom. csak őt, egészben. a lényét. és érzem, hogy szerelmes vagyok. álmomban szerelmes vagyok. álmomban ülök a zöld rét közepén törökülésben, ő pedig fekszik mellettem, fejét a combomon nyugtatva. idillnek hat, nincs benne semmi nyál. rohanó árnyak tűnnek fel és el körülöttünk. én csak ülök, ő csak fekszik. mi csak beszélgetünk és szeretünk.
félelmetes hatása van. mint péternek, vagy kerouacnak. ébredés után is fogva tart az érzés. álomandrisom van.
félelmetes hatása van. mint péternek, vagy kerouacnak. ébredés után is fogva tart az érzés. álomandrisom van.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)